Írások

A mai ige: „Én formáltalak, az én szolgám vagy te, Izráel, nem feledkezem meg rólad!” (Ézs 44,21b)

A mai ige: „Vigyázzatok, álljatok meg a hitben, legyetek férfiak, legyetek erősek!” (1Kor 16,13)

A mai ige: „[Jézus Krisztus] önmagát adta értünk, hogy megváltson minket minden gonoszságtól, és megtisztítson minket a maga népévé, amely jó cselekedetre törekszik.” (Tit 2,14)

A mai ige: „Mi pedig nem a világ lelkét kaptuk, hanem az Istenből való Lelket, hogy megismerjük mindazt, amit Isten ajándékozott nekünk.” (1Kor 2,12)

A mai ige: „Áldott a mi Urunk Jézus Krisztus Istene és Atyja, aki nagy irgalmából újjászült minket Jézus Krisztusnak a halottak közül való feltámadása által élő reménységre…” (1Pt 1,3)

A nagypéntek esti istentisztelet rendje
Az énekek a Kántorképző Intézet oldalán meghallgathatóak

A mai ige: „[Jézus] ezt mondta [a tanítványainak]: Miért féltek ennyire? Még mindig nincs hitetek?” (Mk 4,40)

A mai ige: „[Isten] láthatatlan valóját, azaz örök hatalmát és istenségét meglátja alkotásain az értelem a világ teremtésétől fogva.” (Róm 1,20a)

A mai ige: „Akkor [Simeon] karjába vette [a gyermek Jézust], áldotta az Istent, és ezt mondta: Most bocsátod el, Uram, szolgádat beszéded szerint békességgel, mert meglátta szemem üdvösségedet…” (Lk 2,28–30)

A mai ige: „[Jézus Krisztusban] ti is együtt épültök Isten hajlékává a Lélek által.” (Ef 2,22)

A mai ige: „Az istenfélőkben gyönyörködik az ÚR, azokban, akik az ő szeretetében bíznak.” (Zsolt 147,11)

A mai ige: „Mert az Isten szerinti szomorúság megbánhatatlan megtérést szerez az üdvösségre…” (2Kor 7,10)

A mai ige: „Ezért… szüntelenül imádkozunk és könyörgünk értetek, hogy tökéletesen megismerjétek az ő akaratát minden lelki bölcsességgel és belátással…” (Kol 1,9)

A mai ige: „Isten békessége, mely minden értelmet meghalad, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat Krisztus Jézusban.” (Fil 4,7)

A mai ige: „Mert megbánhatatlanok az Isten ajándékai és az ő elhívása.” (Róm 11,29)

A mai ige: „Gyakorold magad a kegyességben…” (1Tim 4,7)

Tóth Károly lelkész gondolatai a 2020. március 15-ei igéről, Jel 5,11–14-ről

Egy napsütötte tavaszi hétvégén ismét fiatalok zsivajától hangos a révfülöpi oktatási központ. Soproni ifisek töltik meg élettel a ház minden szegletét. Köztük egy hajdanvolt ifis, aki immáron gyülekezetünk felügyelőjeként kíséri a csapatot. Stinner Dávidot közös alkotás, számháború és elcsendesedés között kaptuk mikrofonvégre.

A lelkész az oltártól és a szószékről is Isten igéjét hirdeti. De a templomi élményeinkhez elengedhetetlen az orgona hangja is, amely sokszor segít érzelmileg is közel kerülnünk a hallott igehirdetéshez. templomunk kántora most egy beszélgetés keretében betekintést enged saját történetébe és szolgálatába is, amely által talán még jobban érteni tudjuk az istentiszteleten elhangzó műveket, az egyházzenét.

Miként tekint Pelikán András a lelkészre, a gyülekezetre – e kettő örömeire és kihívásaira? Beszélgetésünk során betekintést nyerhettem gondolataiba, amelyek már bőséges lelkészi tapasztalatain is alapulnak. Tíz éve avatták lelkésszé, szolgált a budai egyházmegyében, majd Nyáregyházán, és az elmúlt nyolc esztendőben a Budapest-Fasori Evangélikus Egyházközségben. Július elején kezdte lelkészi szolgálatát gyülekezetünkben Pelikán András, augusztus végén beiktatták parókusi hivatalába.

Nagy ünnepre tekinthet vissza a soproni gyülekezet, sőt: mondhatni egy duplaünnepre. Hiszen szeptember 7-én nemcsak az új gyülekezeti ház felszentelésére került sor, hanem Tóth Károlyt is beiktatták parókus lelkészként. Ezzel véget ér egy majdnem egy esztendős megüresedési időszak Sopronban. Most igazán újult erővel néznek jövőjük elé a soproniak. Hogy milyen lehet vajon ez a jövő, milyen örömök és kihívások elé néznek, akár Sopronban, akár – általánosságban – az evangélikus egyházban, erre válaszol Tóth Károly lelkész.

Gabnai Sándor
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy mesekút. Ez a kút ott gubbasztott a kisbaconi ház udvarán, rozsdás láncain a napsugár pormacskákat táncoltatott, a vödre porosan prüszkölt, kőperemén pedig színesen lehullt falevél szőnyeggel hancúrozott a pajkos őszi szél. A mesekút meg csak sóhajtozott, ábrándozott, régi idők csodaszép emlékein búslakodott.

Hegedűs Attila
"Besúgók és provokátorok, / koncert közben sose gondolok rátok. / Kedves, csupa kedves, csupa kedves arcot látok, / de azért jobb, ha tudjátok, / hogy a magunk módján mi is figyeltetünk, / aki előttetek áll, az a mi emberünk. / Elpirultatok, / lebuktatok, / besúgók és provokátorok. / Besúgók és provokátorok, / koncert közben sose gondolok rátok. / Kedves, csupa kedves, csupa kedves arcot látok, / de azért jobb, ha tudjátok, / hogy a magunk módján mi is figyeltetünk, / aki előttetek áll, az a mi emberünk, / aki előttetek áll, aki mellettetek áll, aki mögöttetek áll, az a mi emberünk. / Csak forogjatok, lebuktatok / besúgók és provokátorok..."

Hegedűs Attila
Tisztelt Jelenlévők! Kedves Ünneplők!
Engedtessék meg nekem, hogy most olyanokhoz szóljak, akik talán nincsenek is jelen, és kérem, ha rájuk ismernek, adják át nekik szavaimat!
Tehát: Kedves Ifjú Barátom!
Nem tudom, eljöttél-e ma velünk ünnepelni. Megérteném azt is, ha nem.