Igehirdetések

Német nyelvű írásaink itt olvashatóak: Beiträge

Sorbarendezés
 

Prédikáció 2010. január 10-én Sopronban

Hegedűs Attila
Jézus mondja: "Ti vagytok a föld sója. Ha pedig a só megízetlenül, mivel lehetne ízét visszaadni? Semmire sem való már, csak arra, hogy kidobják, és eltapossák az emberek. Ti vagytok a világ világossága. Nem rejthető el a hegyen épült város. A lámpást sem azért gyújtják meg, hogy a véka alá, hanem hogy a lámpatartóra tegyék, és akkor világít mindenkinek a házban. Úgy ragyogjon a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat." Mt. 5, 13-16.

2009. július 12. Sopron, Szentháromság ünnepe utáni 5. vasárnap

„A hívők egész gyülekezete pedig szívében és lelkében egy volt. Senki sem mondott vagyonából bármit is magáénak, hanem mindenük közös volt. Az apostolok pedig nagy erõvel tettek bizonyságot az Úr Jézus feltámadásáról, és nagy kegyelem volt mindnyájukon.” (ApCsel 4,32-34)

Türelemmel közeledni

Hegedűs Attila
Ezután útnak indult Izráel fiainak egész közössége a Szín-pusztából, és ment táborhelyről táborhelyre az ÚR parancsa szerint. Tábort ütöttek Refídímben, de nem volt ivóvize a népnek. 2A nép ismét perbe szállt Mózessel, és azt mondta: Adj nekünk vizet, hogy ihassunk! Mózes pedig így felelt nekik: Miért szálltok perbe velem? Miért kísértitek az URat? 3De a nép szomjazott a vízre, ezért tovább zúgolódott a nép Mózes ellen, és ezt mondta: Azért hoztál föl bennünket Egyiptomból, hogy most szomjúsággal ölj meg minket gyermekeinkkel és jószágunkkal együtt?! Ekkor segítségért kiáltott Mózes az ÚRhoz. Ezt mondta: Mit csináljak ezzel a néppel? Kis híja, hogy meg nem köveznek! (2Móz 17,1-4)

A Reformáció napja - Evangélikus istentisztelet Sopronból

Igét hirdet: Gabnai Sándor esperes

A 2007. április 8-i, húsvét hajnali istentisztelet prédikációja

Nem támadunk föl! Nincs ilyen képességünk.

De Istennek minden lehetséges! Jézus Krisztus már feltámadott!

Legyen örömmel tele ünneplésetek!

Igehirdetés 2007. január 28-án, az ökumenikus imahét záró alkalmán a Szt. György-templom ifjúsági miséjén

"Ha Isten velünk, ki lehet ellenünk? Aki tulajdon Fiát nem kímélte, hanem mindnyájunkért odaadta, hogyne ajándékozna nekünk vele együtt mindent? Ki vádolná Isten választottait? Isten, aki megigazít. Ki ítélne kárhozatra? A meghalt, sőt feltámadt Jézus Krisztus, aki az Isten jobbján van, és esedezik is értünk? Ki választana el minket a Krisztus szeretetétől? Nyomorúság, vagy szorongattatás, vagy üldözés, vagy éhezés, vagy mezítelenség, vagy veszedelem, vagy fegyver? Hiszen meg van írva: "Teérted gyilkolnak minket nap mint nap, annyira becsülnek, mint vágójuhokat." De mindezekkel szemben diadalmaskodunk az által, aki szeret minket. Mert meg vagyok győződve, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelmek, sem jelenvalók, sem eljövendők, sem hatalmak, sem magasság, sem mélység, sem semmiféle más teremtmény nem választhat el minket az Isten szeretetétől, amely megjelent Jézus Krisztusban, a mi Urunkban." Róm 8,31-39

Prédikáció 2007. vízkereszt utáni 2. vasárnap

A harmadik napon menyegző volt a galileai Kánában. Ott volt Jézus anyja Meghívták Jézust és tanítványait is a menyegzőre. Amikor elfogyott a bor, Jézus anyja így szólt hozzá: "Nincs boruk." Mire Jézus azt mondta: "Vajon énrám tartozik ez, vagy terád, asszony? Nem jött még el az én órám." Anyja így szólt a szolgákhoz: "Bármit mond nektek, tegyétek meg." Volt ott hat kőveder a zsidók tisztálkodási rendje szerint, amelyekbe egyenként két vagy három métréta fért. Jézus így szólt hozzájuk: "Töltsétek meg a vedreket vízzel." És megtöltötték színültig. Aztán így szólt hozzájuk: "Most merítsetek, és vigyetek a násznagynak." Ők vittek. Amikor a násznagy megízlelte a vizet, amely borrá lett, mivel nem tudta, honnan van, csak a szolgák tudták, akik a vizet merítették, odahívta a vőlegényt, és így szólt hozzá: "Minden ember a jó bort adja fel először, és amikor megittasodtak, akkor a silányabbat: te pedig ekkorra tartogattad a jó bort." Ezt tette Jézus első jelként a galileai Kánában, így jelentette ki dicsőségét, és tanítványai hittek benne. Jn 2,1-11

2006. november 19-én elhangzott prédikáció

"Jézus mondja: amikor pedig az Emberfia eljön az ő dicsőségében, és vele az angyalok mind, akkor odaül dicsősége trónjára.

Virágvasárnapi evangélikus istentisztelet közvetítése Sopronból

Igét hirdet: Ittzés János püspök

2005. Szenteste

Miután régen sokszor és sokféleképpen szólt Isten az atyákhoz a pró­féták által, ezekben a végsõ idõkben a Fiú által szólt hozzánk, akit örökösévé tett mindennek, aki által a világot teremtette. Õ Isten di­csõ­ségének a kisugárzása és lényének képmása, aki hatalmas sza­vá­val hor­dozza a mindenséget, aki miután minket bûneinktõl meg­tisz­tított, a mennyei Felség jobbjára ült. Annyival feljebbvaló az angya­lok­nál, amennyivel különb nevet örökölt náluk. Mert az an­gya­­lok közül kinek mond­ta valaha: "Fiam vagy te, ma nemzettelek téged!" majd: Atyjává le­szek, és õ Fiammá lesz. Amikor pedig bevezeti az elsõszülöttet a vi­lág­ba, ismét így szól: "Imádja õt az Isten minden angyala!" Zsid, 1,1-6.

Presbiteri istentisztelet 2005. december 23-án

Egy írástudó odament, és így szólt hozzá: "Mester, követlek, akárhová mégy." Jézus így válaszolt: "A rókáknak van barlangjuk és az égi madaraknak van fészkük, de az Emberfiának nincs hova fejét lehajtania." Mt. 8.19-201

2004. június 20. - istentiszteleten elhangzott prédikáció

Jézus mondja: "Jeruzsálem, Jeruzsálem, megölöd a prófétákat és megkövezed, akik hozzád küldettek! Hányszor akartam egybegyűjteni fiaidat, ahogy a tyúk szárnya alá gyűjti csibéit, de nem akartátok. Íme, elhagyatott lesz házatok. Mondom nektek, mostantól mindaddig nem láttok, amíg nem zengitek: Áldott, aki az Úr nevében jön!" Mt, 23,37-39.