Erős vár a mi Istenünk! Az evangélikus bibliaolvasó Útmutató január 30-ai újszövetségi igéjét olvasom, Zsid 6,7-ből: „Mert az a föld, amely beissza a gyakran ráhulló esőt, és hasznos növényt terem azoknak, akik számára művelik, áldást nyer Istentől…”
Ige és áldás elvont, elméleti fogalmaknak tűnnek. Ezért világítja meg ez az igénk egy szemléletes képpel a gyakorlati jelentőségét. Jézus is gyakran a hétköznapi életből vette példázatainak képanyagát.
A földművelésből érthető meg Isten igéjének szerepe: Olyan mint az eső a növények számára. Nélkülözhetetlen, nincsen nélküle erő és növekedés. És nem belülről, a növényből vagy a földből fakad, hanem külső erőforrás. Evangélikus hitvallási irataink hangsúlyozzák, hogy nem a mi erőnk, elhatározásunk, gondolataink tudnak megváltoztatni minket, áldást szerezni a számunkra, hanem szükségünk van rajtunk kívül álló, felülről ránk szálló erőforrásra, a külső igére: „az igén és szentségeken mint közvetítő eszközökön keresztül kapjuk a Szentlélek ajándékát.” Ez sem elmélet, hanem gyakorlati örömhír, hogy Isten adja ezt nekünk.
És ennek a következménye az áldás, ami – visszatérve a mai igénkhez – egyszerűen életet jelent. Növények vagyunk, akik rászorulunk az esőre, de kapunk is esőt, így élet fakad. Ezt jelenti az ige és az áldás ajándéka. Ámen.
Isten velünk! Erős vár a mi Istenünk!