Erős vár a mi Istenünk! Az evangélikus bibliaolvasó Útmutató február 11-ei újszövetségi igéjét olvasom, Róm 8,32-ből: „[Isten,] aki tulajdon Fiát nem kímélte, hanem mindnyájunkért odaadta, hogyan ne ajándékozna nekünk vele együtt mindent?”
Sokféle elvárásunk van az életünkkel, sorsunk alakulásával szemben. Aztán persze ebből nem minden teljesül. Gyakran ezek a hiányok vannak a szemünk előtt, ezekhez az elképzelésekhez mérjük a helyzetünket.
Isten viszont ebben a mai igében azzal szólít meg minket, hogy megajándékozottak vagyunk. Méghozzá a legnagyobb Úr egyenesen mindent nekünk ad. Ez nem pusztán pozitív szemlélet, hogy a hiány helyett azt vegyük észre, ami megvan. Isten a fontossági sorrend meglátására hív minket: Hogy ne az apróságok, hanem a lényeg alapján ítéljük meg a helyzetünket.
A legfontosabb pedig Jézus. Ő a legfontosabb Istennek, egyszülött Fia, akit mégis feláldozott értünk. De ő a legfontosabb nekünk is, mert őbenne kapjuk a legnagyobb ajándékot. Bűnbocsánat, megváltás, feltámadás, reménység nélküle nem lenne. A Biblia ezért állítja elénk újra és újra Jézus Krisztus személyét és az ő keresztjét. Mert őrá nézve bontakozik ki a döntő fordulat a saját sorsunkkal kapcsolatban is. Túlzásnak tűnik, hogy Isten mindent nekünk ad, mégis, ha felfedezzük azt a gazdagságot, ami Jézusban a miénk, megszűnik minden hiány. Ámen.
Isten velünk! Erős vár a mi Istenünk!