Erős vár a mi Istenünk! Az evangélikus bibliaolvasó Útmutató április 28-ai újszövetségi igéjét olvasom, 1Kor 9,24b-ből: „Úgy fussatok, hogy elnyerjétek [a versenydíjat].”
Pál apostol sportversenyhez hasonlítja az életünket. És valóban így érezhetjük magunkat: Van pálya, előírásokkal, szabályokkal körülhatárolva. Vannak kitűzött feladataink. És elvárják tőlünk a teljesítményt.
Mit tesz hozzá Isten igéje ehhez az érzésünkhöz? Azt, hogy van értelme, célja az életünknek, a küzdelemnek. És itt a küzdelmen nem a másik ember elleni harcot, a velük való versengést kell értenünk, hanem éppen a saját indulataink, önzésünk megzabolázását. Érdemes erőt vennünk magunkon, mert van cél. Ahogy a fejezet folytatódik: „úgy futok, mint aki előtt nem bizonytalan a cél”. Hervadhatatlan, elvehetetlen, biztos díjat szán nekünk az Isten. Látja a nehézségeinket, látja a küzdelmünket. Nem hagyja, hogy mindez hiábavaló legyen. Ezért érdemes megfutnunk a pályánkat. Ahogyan az ókori püspök, Ágoston írja: „Imádkozz úgy, mintha minden Istenen múlna. Dolgozz úgy, mintha minden rajtad múlna.” Egyiket sem hagyja Isten, hogy hiábavaló legyen, sem a munkánkban, sem az imádságunkban tett erőfeszítéseinket. Ő tudja mindezt tartalmassá, célravezetővé tenni. Biztos cél van előttünk. Ámen.
Isten velünk! Erős vár a mi Istenünk!