Szenteste Ézs 9,1–6

Az igehirdetés alapigéje: „A nép, amely sötétségben jár, nagy világosságot lát, a homály földjén lakókra világosság ragyog. Te megszaporítod a népet, nagy örömöt szerzel neki. Úgy örülnek színed előtt, ahogyan aratáskor szoktak örülni; ahogyan vigadni szoktak, akiknek zsákmányt osztanak. Mert terhes igáját, a hátát verő botot, sanyargatójának vesszejét összetöröd, mint Midján napján. Mert minden dübörögve menetelő csizma és véráztatta köpönyeg elég, és tűz martaléka lesz. Mert egy gyermek születik nekünk, fiú adatik nekünk. Az uralom az ő vállán lesz, és így fogják nevezni: Csodálatos Tanácsos, Erős Isten, Örökkévaló Atya, Békesség Fejedelme! Uralma növekedésének és a békének nem lesz vége Dávid trónján és országában, mert megerősíti és megszilárdítja törvénnyel és igazsággal mostantól fogva mindörökké. A Seregek URának féltő szeretete viszi véghez ezt!” (Ézs 9,1–6)

 

Ünnneplő Gyülekezet, Testvéreim az Úr Jézus Krisztusban!

Mi az igazi karácsonyi ajándék? Sokunk kérdése ez ma este. Akár abban az értelemben, hogy a szeretteink minek örülnek igazán. Mi teszi teljesebbé az életüket? Akár abban az értelemben, hogy én mit kaphatok. Mire van szükségem? Arra, ami segít kikapcsolódni, vagy kényelmesebbé teszi a mindennapjaimat, vagy ami megváltoztat. Az igazi ajándékról gondolkodunk, akár tárgyakat, akár a családi, baráti együttlétet értjük rajta, a találkozásokat, beszélgetéseket, a megélt közösséget. Mi az igazi karácsonyi ajándék? Erre a kérdésre válaszoltak a felolvasott bibliai szakaszok, amik a karácsonyi történetet mondták el. Erre a kérdésre válaszol most ez a felolvasott prófétai ige, amin keresztül Isten különösen is meg akar szólítani minket ma este. A válasz viszont nem olyan, mint amit a karácsonyfa alatt láthatunk vagy kézzel megragadhatunk ma este. Mégis olyan ajándékról szól, ami láthatatlanul igenis ott van a karácsonyfa alatt.

 

Mi az igazi karácsonyi ajándék? Először is a világosság.

Annyi kétség, tanácstalanság, bizalmatlanság van bennünk. Van világosság, ami ezt eloszlatja.

Jézus születésében nem kevesebb történik, mint a világ kezdetén, amikor Isten teremtő szavára világosság lett.

Ez ragyogta körül a betlehemi pásztorokat is a sötét éjszakában. És ezt jelképezi, most, az év legsötétebb szakaszában az adventi koszorún és a karácsonyfán meggyújtott összes gyertya.

Mi az igazi karácsonyi ajándék? Másodszor az öröm.

Azt, amit a megváltó hoz, a próféta a legnagyobb földi örömökhöz hasonlítja: az aratók öröméhez és a győztes háborúból gazdag zsákmánnyal hazatértek öröméhez. 

Ahogyan a karácsonyi történetben mondja az angyal: „nagy örömet hirdetek nektek, amely az egész nép öröme lesz”. Sokfelé keressük a boldogságot, de az igazi, el nem múló, tiszta, teljes örömöt csak Jézusnál találhatjuk meg. Ezért karácsony óta senkinek sem kell boldogtalannak lennie, mert az öröm egyetlen feltételét nem kell többé nélkülöznünk.

 

Mi az igazi karácsonyi ajándék? Harmadszor a megszabadulás a sanyargatástól. Hány és hány iga van rajtunk? Hány vesszővel, bottal ütjük, sanyargatjuk egymást? Ebben a próféciában az uralomról először úgy hallunk, mint a hátat verő botról, aztán pedig úgy, hogy az uralom a Messiás vállán lesz. A bot a hátról a vállra kerül. A mi hátunkról a Fiú vállára. A Betlehemben gyermekké született Megváltó azért jött, hogy a terhes igát, a hátat verő botot, a sanyargató vesszejét elvegye rólunk. Ezért vállalta magára az ostorcsapásokat és a kereszthordozás igáját. 

 

Mi az igazi karácsonyi ajándék? Negyedszer a béke. Csizmáról és köpönyegről, háborús kellékekről hallunk ebben az igében, amik a világosságban láthatóvá válnak és elégnek. Azaz végre többé nem hoz megoldást a fegyver, az erőszak, a hatalmi eszköz. Ezután sóvárgunk. Erre vágyunk a nagyvilágban és személyes kapcsolatainkban. Erre van szüksége belső lelki világunknak is. A Békesség Fejedelme hozza el ezt.

 

Mi az igazi karácsonyi ajándék? Ötödször, legfőképpen a Gyermek. Több szót is sorol ez az igénk egymás után a megváltóra: Gyermek, fiú, tanácsos, atya, fejedelem. Ez a sor Jézus növekedéséről szól. Arról, hogy nem marad a jászolban. Legfőképpen őrá van szükségünk.

Ahogyan Balikó Zoltán írja: „Csak ne vedd le szemedet a Gyermekről, különben elsodornak a császárok igényei, különben elveszíted az egyetlen, megbízható orientációs támpontodat, különben az arányérzéked felborul. Attól félsz, akitől semmi okod nincs félni, és azt engeded el, azt veted meg, ami nélkül nincs emberi élet. Hát nem ennek vagyunk a nyomorultjai régtől, hogy elveszítettük a közepet? Karácsony a közép.”

 

Mennyi szép karácsonyi ajándék mindez, amit ez az ószövetségi prófécia megígér. Talán túlságosan is szép. Olyannak tűnhet, mint valami jókívánság, amiket ilyenkor mondunk egymásnak.

Vagy ahogy Ady Endre írja:

Karácsonyi rege, 
Ha valóra válna, 
Igazi boldogság 
Szállna a világra…

 

Milyen szép lenne tehát mindez. Az igénk viszont ezzel a mondattal zárul: A Seregek Urának féltő szeretete viszi véghez ezt! Ez tehát nem csupán jókívánság, karácsonyi rege. Kétezer évvel ezelőtt mindez Jézusban megérkezett ebbe a világba. Ezt ünnepeljük karácsonykor, hogy mindez valóság, mindez a miénk. Ámen.

 

Címkék