Az igehirdetés alapigéje:
Ezt mondta Péter a pünkösdi sokaságnak: „Tudja meg tehát Izráel egész háza teljes bizonyossággal, hogy Isten Úrrá és Krisztussá tette őt: azt a Jézust, akit ti keresztre feszítettetek. Amikor ezt hallották, mintha szíven találták volna őket, és ezt kérdezték Pétertől és a többi apostoltól: Mit tegyünk, testvéreim, férfiak? Péter így válaszolt: Térjetek meg, és keresztelkedjetek meg mindnyájan Jézus Krisztus nevében bűneitek bocsánatára, és megkapjátok a Szentlélek ajándékát. Mert tiétek ez az ígéret és gyermekeiteké, sőt mindazoké is, akik távol vannak, akiket csak elhív magának az Úr, a mi Istenünk. Még más szavakkal is lelkükre beszélt, és így kérlelte őket: Szabaduljatok meg végre ettől az elfajult nemzedéktől! Akik pedig hallgattak a szavára, megkeresztelkedtek, és azon a napon mintegy háromezer lélek csatlakozott hozzájuk.” ApCsel 2,36–41
Kedves Konfirmandusok, Ünneplő Gyülekezet, Testvéreim az Úr Jézus Krisztusban!
A pünkösdi történet lenyűgöző. Az elején nem látunk mást, mint egy kicsi, bizonytalan csapatot. Aztán történik valami rendkívüli. Valami olyan szélrohamhoz hasonló zúgás támad, ami betölti az egész házat, és valahogy átjárja őket. Lángnyelvek jelennek meg, amik szétoszlanak a tanítványokra. És erre végre kimennek a házból, kiállnak az utcára, és ott kezdenek beszélni a Mesterükről. És újabb csoda történik, a sokféle anyanyelvű sokaságból mindenki megérti.
Kedves Testvérek! A pünkösdi történet igazán lenyűgöző. Annyira, hogy talán már keserűséget szül: az az érzés lehet bennünk, hogy ilyesmi ma nem történhet meg. Ekkora csodák nincsenek már. Kedves Konfirmandusok! Nem tudom pontosan, hogy milyen elvárásokkal kezdtétek ezt a most záruló évet. Azt hiszem, csodát nem vártatok. Talán kíváncsiság volt bennetek, de az is lehet, hogy csak túl akartatok lenni rajta. És a többiek mind, akik eljöttek erre a mai istentiszteletre, talán családtagként vagy sokféle más okból jöttek, nagyon különböző, hogy mit vártak ettől a mai délelőttől. Ez a felolvasott ige mindannyiunk elvárásánál többet hirdet meg: „szíven találták őket … megkapjátok a Szentlélek ajándékát … tiétek ez az ígéret”.
Lehet a mai konfirmáció új pünkösd? Kaphatunk ekkora lendületet? Hiszen nincs különleges szélzúgás. Nincsenek kigyúló lángnyelvek. Nem látjuk a tucatnyi különböző nyelven való megszólalás csodáját sem. Sokszor egy nyelven sem értjük meg egymás bánatát, örömét. Lehet ma újra pünkösd?
Lenyűgöző a pünkösdi történet. Ez a felolvasott igénk mégsem ezt a lenyűgöző történetet meséli el. Pontosabban nem a látványos részeit.
De pont ezzel mutat rá a lényegre. Pont ezzel akarja felhívni a figyelmünket a pünkösd igazán fontos üzenetére. Mert nem a szél, nem a lángnyelvek jelentik a pünkösd lényegét, a csodát. Nem ezek okozzák a változást. A külső jelekkel szemben csak az, hogy megszólal Isten igéje. És ez a szürkének tűnő esemény aztán elindít egy feltartóztathatatlan folyamatot egyes emberekben és együtt egy közösségben.
Kedves Testvérek! Lehet ma is újra pünkösd? Lehet: ott, ahol megszólal ma is Isten igéje. Mert igenis ott ma is működhet a Szentlélek, és ma is megtörténhet az igazi pünkösdi csoda.
Pünkösd ünneplése nem csupán azt jelenti, hogy visszaemlékezünk egy kétezer évvel ezelőtti eseményre. Mert pünkösd ma is újra megismétlődhet, mint ahogyan az egyház története során sokszor meg is történt. És Kedves Konfirmandusok, a konfirmáció sem csak azt jelenti, hogy visszaemlékezünk a keresztelőtökre, hanem hogy Isten ma is cselekszik veletek, meg akar erősíteni, meg akar újítani titeket.
Hogyan történhet ilyen csoda? Igénk szerint a pünkösdi csoda úgy kezdődik, ha megszólal Isten igéje Jézusról.
Azért róla, mert az ő halálában és feltámadásában történt meg az a győzelem, amire annyira sóvárgunk minden nap, minden kudarc és reménytelenség között. Ezért szólt a konfirmációi év során is olyan sok minden Jézusról. Ezért szól pünkösd ünnepe is róla.
Ahogyan Luther Márton írja: „A Szentlélek egyedül Jézus Krisztust akarja prédikálni. Szegény Szentlélek semmi máshoz nem ért. Mint egy hárfás, akit kinevetnek az emberek, mert olyan hárfán játszik, amelynek csak egy húrja van. Ilyen a Szentlélek. Csak egy húrja van, amin játszani tud: egyedül Krisztus!”
Ez az egy húr, ez az egy hang elég. Krisztus győzelme elég a konfirmandusoknak, a szülőknek, nagyszülőknek, keresztszülőknek, rokonoknak és elég mindenki másnak is.
Hogyan folytatódik a pünkösdi csoda? Igénk szerint úgy, hogy ez a Jézusról szóló hír egyes embereket szíven talál.
Ez a kifejezés azt jelenti, hogy van közöm hozzá, megérint. Azt jelenti, hogy ráébredek, Isten megszólító szavának van köze a mindennapjaimhoz, a gondolataimhoz, örömeimhez, félelmeimhez, szeretetemhez. Talán valami hasonlót éltetek át a révfülöpi éjszakai csendsétán, de volt, hogy hasonló élményről írtatok egy-egy istentiszteleti visszajelző lapon is.
Aztán úgy folytatódik ez a pünkösdi csoda, hogy kérdések születnek bennünk.
A pünkösdi tömegre úgy hatott, úgy találta szíven őket a Jézusról szóló igehirdetés, hogy kérdés született bennük. Meg akartak mozdulni, változtatni akartak. Ezt mondták: „Mit tegyünk, testvéreim, férfiak?”
Ez is a pünkösdi csodához tartozik, ha rá merek kérdezni arra, ami igazán fontos. Eljutni az igazán fontos kérdésekhez. Annyiféle válasz, információ, hír vesz körül minket. Mégis sokszor fontosabb lenne igazi, szívből jövő kérdéseket feltenni. Ahogyan az első pünkösd tömegében megdöbbentek: mit tegyünk?
Sokszor a konfirmációi órákon nem fogytatok ki a kérdésekből. Ennek nagyon örültem, mert így tud összekapcsolódni a Jézusról szóló üzenet és az életetek.
A hírek szerint évekkel ezelőtt Stockholmban megjelent egy graffiti: „Jézus a válasz!” Valaki melléírta: „Miért, mi volt a kérdés?” Azt tapasztaltam, hogy ti tudtok Jézusról kérdezni, azt kívánom, hogy ez maradjon így egész életetekben.
És végül az koronázza meg a pünkösdi csodát, hogy van válasz a fontos kérdésekre!
Ennek a válasznak az igénkben az az egyik legfontosabb tartalma, hogy „Miénk az ígéret”! És ez a lényeges üzenete a konfirmációnak is. Lehet részesedni Jézus győzelemében, lehet közel kerülni az Istenhez, lehet közösségre találni. Ismerjük ezeket az ígéreteket. De azzal szólít meg minket ebben az igében Isten Szentlelke, hogy a miénk ez az ígéret. Kedves konfirmandusok! Tiétek az ígéret. Kedves szülők, rokonok, ünneplő gyülekezet. A miénk az ígéret, mindannyiunké.
Ahogyan Péter apostol mondja, azoké is, akik távol vannak! Nem bennfentes, kéz alatt kezelt ajándék ez. Hanem annak is szól, arra is érvényes, aki a legtávolabb érzi magát a pünkösdi csodától.
Kedves Testvérek!
A pünkösdi történet lenyűgöző. De az igazán lenyűgöző benne a Krisztusról szóló igehirdetés, a szíven találás, a kérdések és a válaszok csodája.
Szentlélek nélkül nincs szíven találás, nincsenek fontos kérdések és főleg nincsenek fontos válaszok. Szentlélek nélkül nincsen konfirmáció. De nekünk is megígérte Isten a Szentlelkét.
És ahol jelen van a Szentlélek, ott újra megtörténhet a pünkösdi csoda. Jövel Szentlélek, Úristen! Tégy minket pünkösdi gyülekezetté. Ámen.