Erős vár a mi Istenünk! Az evangélikus bibliaolvasó Útmutató április 25-ei újszövetségi igéjét olvasom, Jn 15,10–11-ből: „Jézus mondja: Ha parancsolataimat megtartjátok, megmaradtok a szeretetemben, ahogyan én mindig megtartottam az én Atyám parancsolatait, és megmaradok az ő szeretetében. Ezeket azért mondom nektek, hogy az én örömöm legyen bennetek, és örömötök teljes legyen.”
Teljes örömről beszél Jézus. Sokféle örömünk van, de azok mind töredékesek, és elmúlnak. Mi vezethet el a teljes örömre? Jézus szeretete. A szeretetről sem általánosságban beszél Jézus, hanem magához köti, az ő szeretetét állítja elénk.
Jézus szeretetét először is úgy érthetjük, mint aminek ő az alanya. A szeretetnek a kulcsa tehát nem az érzelgősség, hanem hogy megmaradok-e abban a hitben, hogy Isten szeret engem. Alapvető szükségletünk a kapott szeretet, enélkül megtehetek mindent azért, hogy mosolyogjak másokra, hogy elviseljem a tévedéseket vagy bántásokat, üres marad ez az igyekezetem. És Jézus arról beszél, hogy Istentől, Jézusban kapunk szeretetet.
Jézus szeretetét másodszor úgy érthetjük, hogy annak ő a tárgya. Az isteni szeretet nem olyan erőforrás, amely feltölti az akkumulátoraimat, aztán mehetek a dolgomra, élhetem a világomat, és ha újra szükségem lesz rá, majd megint megvigasztalódom az Istennél. Hozzá kapcsolódva, vele közösségben maradva működik.
Jézus szeretetét harmadszor minőségjelzőként, mértékként érthetjük. Úgy szeressünk másokat, ahogyan Jézus szeret. Ez a mérték a mértéktelenség, az előfeltétel és viszonzás nélküli szeretet.
Ez a teljes öröm útja, a Jézustól kapott, Jézussal közösségben maradó, mások felé jézusi mértéktelenséggel forduló szeretet. Ámen.
Isten velünk! Erős vár a mi Istenünk!