Erős vár a mi Istenünk! Az evangélikus bibliaolvasó Útmutató április 24-ei újszövetségi igéjét olvasom, Mk 10,49-ből: „Jézus megállt, és ezt mondta: Hívjátok ide! Odahívták a vakot, és ezt mondták neki: Bízzál! Kelj fel! Hív téged!”
Jézusnak fontos dolga van, sietős az útja. Ez derül ki a környező bibliai versekből. Miután többször is bejelentette Jézus, hogy Jeruzsálembe kell mennie, ahol halál és feltámadás vár rá, tanítványaival már egészen az út végén jár, közel a fővároshoz. És ekkor kiált hozzá segítségért egy vak koldus. Bár Jézus a világ megváltására siet, mégis megáll és meggyógyítja őt. Nekünk olyan ritkán jut időnk egymásra, hiszen fontos céljaink vannak. Megrendítő, hogy Jézus a legfontosabb küldetés közben is ráér ezzel a jelentéktelennek tűnő emberrel foglalkozni.
Ez a történet jól kifejezi azt, hogy a világ megváltása nem valami fejünk fölötti nagy elv, hanem éppen az egyes ember megsegítésében válik valóra. Az ő statisztikájában mindig számít az egy is. Hiszem, hogy ezt mindannyian megtapasztalhatjuk, az, hogy Jézus a világ megváltója, a személyes sorsunkat fordítja meg, távlatokban és a hétköznapokban egyaránt. Értünk van úton Jézus, értünk járja a keresztutat, és értünk áll meg, hogy a személyes bajunkra figyeljen, nem egyenmegoldást kínálva, hanem a minket kínzó betegségre ad gyógyulást. Ámen.
Isten velünk! Erős vár a mi Istenünk!