Online istentisztelet – Böjt 5. vasárnapja Zsid 10,19–25

Az elején és a végén énekelhető:

192. ének https://enekek.lutheran.hu/enek192.htm

197. ének https://enekek.lutheran.hu/enek197.htm

(Az utóbbi meg is hallgatható az oldal tetején található szürke sáv segítségével.)

 

Erős vár a mi Istenünk! Szeretettel köszöntök mindenkit a soproni evangélikus templomból március 28-án, a böjti idő 5. vasárnapján. A mai napon nem tartunk istentiszteletet, mégis együtt lehetünk, Isten jelenlétében.

Az Atya, Fiú, Szentlélek nevében. Ámen.

Ítélj meg, Istenem, és légy pártfogóm a hűtlen néppel szemben,

ments meg az alattomos és álnok emberektől!

Te vagy oltalmazó Istenem,

miért taszítottál el?

Ellenségeim szorongatása miatt

meddig kell kétségbe esnem?

Küldd el világosságodat és igazságodat,

azok vezessenek engem!

Vigyenek el szent hegyedre és hajlékodba,

hadd járuljak Isten oltárához!

Dicsőség az Atyának és a Fiúnak és a Szentléleknek.

Miképpen volt kezdetben, most és mindenkor és mindörökkön-örökké.

Ítélj meg, Istenem, és légy pártfogóm a hűtlen néppel szemben,

ments meg az alattomos és álnok emberektől!

Imádkozzunk! Mindenható, örök Isten, aki az új szövetség főpapjává tetted egyszülött Fiadat, hogy tökéletes áldozatával hozzád gyűjtse minden gyermekedet! Bennünket is szabadíts meg bűneink ítéletétől, hogy többé ne önmagunknak, hanem neked éljünk az Úr Jézus Krisztus által, aki veled és a Szentlélekkel Isten, él és uralkodik mindörökkön-örökké. Ámen.

 

A mai nap igehirdetési igéjét Zsid 10,19–25-ből olvasom:

„Mivel tehát, testvéreim, bízhatunk abban, hogy bemehetünk a szentélybe Jézus Krisztus vére által, azon az új és élő úton, amelyet ő nyitott meg előttünk a kárpit, vagyis az ő teste által; és mivel nagy papunk van az Isten háza felett: járuljunk azért oda igaz szívvel és teljes hittel, mint akiknek a szíve megtisztult a gonosz lelkiismerettől, a testét pedig megmosták tiszta vízzel. A reménység hitvallásához szilárdan ragaszkodjunk, mert hű az, aki ígéretet tett. Ügyeljünk arra, hogy egymást szeretetre és jó cselekedetre buzdítsuk. Saját gyülekezetünket ne hagyjuk el, ahogyan egyesek szokták, hanem bátorítsuk egymást annál is inkább, mivel látjátok, hogy közeledik az a nap.” Ámen.

 

Keresztény Gyülekezet, Testvéreim az Úr Jézus Krisztusban!

 

Bízhatunk. Így kezdődik ez a mai igénk. Bízhatunk, azaz van kapaszkodónk, van miben reménykednünk. És egymást is van mivel biztatnunk. Úgy gondolom, mindannyiunknak nagyon nagy szükségünk van ezekre a szavakra.

De mi a tárgya ennek a bizalomnak?

Ebben a mai igénkben nagyon fontos fogalom az út. Azt hirdeti meg, hogy szabad utat kaptunk. Ez tehát a tárgya a bizalmunknak, hogy szabad utunk van. Hogy mit jelent ez a szabad út, azt olyan hasonlattal írja le ez a mai igénk, hogy visszanyúl a jeruzsálemi templomhoz, visszanyúl az ószövetségi istentisztelethez. Azaz elénk rajzolja azt a képet, amikor az emberek nem léphettek be a jeruzsálemi szentélybe, a szentek szentjébe pedig különösen nem. El volt választva az Isten jelenléte az embertől. De eljött az az idő, amikor ez a kárpit kettéhasadt felülről lefelé. És most már szabad utunk van a szentélybe, most már szabad utunk van az Isten jelenlétébe. Megnyílt tehát számunkra a „szentek szentje”.

Csodálatos örömhír ennek a szabad útnak az örömhíre számunkra akkor , amikor annyi korlátozásra, olyan nagy mértékű bezártságra van sajnos szükség. Ez a mai igénk azt hirdeti meg nekünk, hogy van ajtó, amelyik nem záródik be. Annyi minden bezárult. De Jézus szabad utat nyitott számunkra.

Ezzel az úttal kapcsolatban azt hirdeti meg ez az igénk, hogy ez az út új. Ez azt jelenti, hogy korábban, Jézus nélkül ez nem volt lehetséges. Tehát Jézus az egyetlen út az Istenhez. Nincsen más út az Atyához felé, csakis Jézus által. Őáltala, őmiatta viszont megvan számunkra a szabad út.

Aztán azt is mondja ez az igénk erről az útról, hogy „élő”. Azaz ezen az úton található meg az élet. A jövő felé, a reménységünk tárgya felé nyitott tehát utat Jézus.

Ez a szabad út közösségbe vezet. Közösségbe Istennel. És közösségbe emberekkel is.

Mert ez az igénk beszél a gyülekezetről. Isten szeretete tehát a gyülekezet közösségébe állít bennünket.

Az igében álló kifejezés a gyülekezettel kapcsolatban elsősorban az istentiszteletre utal.

Nagyon érdekes, hogy ez a levél, a Zsidókhoz írt levél olyan embereknek íródott először, akiket sok megpróbáltatás ért, és a megpróbáltatások között visszaemlékeztek a jeruzsálemi templomra, az ottani istentiszteletekre, a papok szolgálatára, az áldozatbemutatásra. Sok mindenben hasonlítunk tehát ezekhez az első címzettekhez. A mi életünkben is sok megpróbáltatás van, és mi is csak az emlékeinkből tudjuk felidézni azokat az alkalmakat, amikor együtt lehettünk itt, a templomban, amikor együtt ünnepelhettük az istentiszteletet. De ez az igénk azt hirdeti meg, hogy az Istennel és a gyülekezettel való szeretetközösség Jézus személyében ma is és mindig nyitva áll számunkra. Bizonyos értelemben, lélekben, mindig együtt lehetünk ővele és egymással egyaránt.

De mégis arra is int bennünket ez az igénk, hogy megbecsüljük azokat az alkalmakat, amiket korábban talán korábban kevésbé becsültünk meg. Talán arra is jó ez az időszak, hogy megbecsüljük azokat az alkalmakat, amikor összegyűlhetünk, amikor istentiszteleten vehetünk részt. Most derül ki igazán, hogy ez mennyire nem magától értetődő.

Nem magától értődő ez a lehetőség, ezt azzal is aláhúzza ez az igénk, hogy beszél ennek a szabad útnak, beszél ennek a közösségnek az áráról. Ennek az ára az az áldozat volt, amit Jézus Krisztus hozott meg értünk. Így utal vissza az ószövetségi áldozatokra, amikkel annyit fáradoztak azért, hogy valahogyan elérjék ezeken keresztül az Istennek a jóindulatát. Hogy valahogyan elérjék ezeken keresztül a bűnbocsánatot. Minderre nincs most már, Jézus óta szükség. Mert az ő halál volt az a tökéletes áldozat, amelyik helyreállította a kapcsolatot Istennel, amelyik megadja számunkra a békességet, és amelyik megadja számunkra bűneink bocsánatát.

Jézus halála tehát az ő tudatos cselekedete volt, engesztelő áldozat.

A kereszt, Jézus áldozatának a ténye, ez jelzi számunkra, milyen nagy az Isten szeretete. Hogy milyen sokat vállal azért, hogy szabadá váljék az utunk őhozzá.

A kereszt tehát Isten szeretetének a vallomása felénk.

Nem magában áll az a bizalom, amit talán erősíteni akarunk magunkban. Nem magában áll az a bizalom tehát, amit ez a mai igénk is meghirdet a szabad úttal és a közösséggel kapcsolatban, hanem szilárd alapja van.

Ugyan a reménység hitvallásához való szilárd ragaszkodásra biztat ez az igénk, de nem mi, nem is a mi hitünk a szilárd igazán, hanem ahogyan folytatja az ige: „hű az, aki ígéretet tett.”

Hitünk tárgya tehát megingathatatlan tény. Nem a mi hitünk vagy hitvalló magatartásunk szilárd, hanem a megváltás és a szentélybe vezető szabad út ténye.

Tehát nem a hitünkbe és nem a reménységünkbe kapaszkodunk csupán. Hanem ezekkel, ezeken keresztül ragadjuk meg a megváltás tényét és magát Jézus Krisztust.

Azt a Jézust, akit úgy jellemez ez a mai igénk és az egész Zsidókhoz írt levél, mint papot, főpapot. Azaz mint az egyetlen igazi közbenjárót Istennél.

A főpapra a latin nyelvben a leggyakrabban a pontifex kifejezést használták. Ez szó szerinti fordításban hídverőt jelent. Azt jelenti tehát, ő az, aki kapcsolatot tud teremteni ég és föld között. Ő az, aki össze tudja kötni Istent és az embert. Ezt hirdeti meg tehát számunkra ez az igénk. Jézus Krisztust, a főpapot. Aki fölöslegessé tesz minden erőlködést, hogy valahogy eljussunk az égig. Jézus Krisztust, az igazi főpapot hirdeti, aki megadja számunkra az Isten jelenlétét. Őbenne bízhatunk.

Arról is szól ez a mai igénk, hogy ez a bizalom változást eredményez. Tehát nemcsak a bizalmunknak a tárgyáról, hanem a következményéről is szól.

Beszél erről úgy, hogy megtisztulást hirdet. Megmosásról is van szó ebben a mai igében. Gyakori fogalmak ezek mostanában, de ne csak testi higiénia értelmében gondoljunk minderre. Ne csupán a testi kórokozóktól próbáljunk meg valahogyan mindenáron megszabadulni, ezektől elszigetelni magunkat. Hanem figyeljünk minderre lelki értelemben is. A bűnbocsánat ajándéka, az az, ami megadhatja számunkra ezt a lelki megtisztulást, ezt az ajándékot. A minket beszennyező bűntől legalább annyira fontos megszabadulnunk, mint amennyire a különböző testi kórokozóktól meg kell szabadulnunk.

Ez a mai igénk utal a testünk megmosására, a keresztség értelmében. És ez azt jelenti, hogy ez a folyamat, amire szükségünk van, a bűntől való tisztulás folyamata, ez elkezdődött a mi életünkben, elkezdődött a keresztség szentségében. Tehát a bizalomnak a következménye, az, ami tiszta lelkiismeretet eredményezhet, az a folyamat a mi életünkben is elindult.

Kedves Testvérek! Bízhatunk. Ezzel szólít meg minket Isten. Bízhatunk abban, hogy szabad utat kaptunk, hogy közösséget kaptunk, hogy magát Jézus Krisztust, az igazi főpapot kaptuk. Ő elég ok a reményre. Ámen.

 

Imádkozzunk!

Élet és halál Ura, hozzád kiáltunk a járvány nyomorúságában. Eléd hozzuk mindazokat, akik megbetegedtek, hogy vigasztalást és gyógyulást kérjünk számukra.

Te légy közel minden szenvedőhöz, különösen is a haldoklókhoz!

Mutasd meg nekik magadat, mint feltámadott, halálon győztes Urat!

Kérünk, Te vigasztald mindazokat, akik most gyászolnak és rettegnek.

Ajándékozz bölcsességet és kitartást az orvosoknak és a kutatóknak.

Te adj erőt minden ápolónak és ápolónőnek, amikor szélsőséges helyzetben kell helytállniuk.

A politika és a közigazgatás terén munkálkodó felelős vezetőket erősítsd meg, hogy bátrak és józanok maradjanak.

Imádkozunk Hozzád mindazokért, akik pániktól szenvednek, mindazokért, akiket legyűrt a félelem – adj nekik békességet a vihar közepén! Ajándékozd meg őket világos látással és vigasztalásoddal!

Jó Urunk, eléd hozzuk azokat is, akiknek karanténban kell maradniuk, akik magányosnak érzik magukat, és azokat, akik senkit sem tudnak megölelni.

Érintsd meg szívüket a Te gyengédségeddel.

Kérünk Téged, add meg, hogy a járvány veszítsen erejéből, hogy a fertőzöttek száma csökkenjen, hogy ismét visszatérhessen életünkbe a normalitás.

Köszönetet mondunk Neked minden egyes napért, amelyen egészségesek lehetünk!

Köszönjük, hogy újra megérthetjük, hogy az élet ajándék.

Köszönjük, hogy felismerhetjük, hogy életünk egyszer véget ér, és nem tudunk mindent az ellenőrzésünk alatt tartani.

Köszönjük, hogy láthatjuk azt, hogy egyedül Te vagy örökkévaló, és hogy az életben sok minden egyáltalán nem olyan fontos, mint amennyire gondoljuk.

Köszönjük, Urunk, hogy örök életet ajándékozol nekünk Jézus Krisztus által!

Senki és semmi nem szakíthat ki minket az Ő kezéből.

Kérünk, irányítsd tekintetünket a Te eljövendő országodra.

Töltsd be szívünket az örökkévalóság örömével, és segíts, hogy el tudjuk hordozni a szenvedést, amelyet ránk mérsz.

Nyisd meg a szemünket, és taníts meg minket hálásnak lenni azért a sok dologért, amelyet enélkül a krízis nélkül észre sem vennénk.

Rád bízzuk életünket.

Hallgasd meg imádságunkat szent Fiadért, a mi Urunkért, Jézus Krisztusért, akinek tanítása szerint együtt így imádkozunk:

 

Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a Te neved, jöjjön el a Te országod, legyen meg a Te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is.

Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek, és ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól, mert tied az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen.

 

Végül fogadjátok az Úr áldását!

Isten népe! Az Úr áldjon meg, és őrizzen meg téged! Az Úr világosítsa meg az ő arcát terajtad, és könyörüljön rajtad! Az Úr fordítsa az ő arcát tefeléd, és adjon neked békességet! Ámen.

Címkék